Veszprém a királynék városa

Veszprém a középkor végéig tulajdonképpen egy várhegy környéki szegeknek nevezett települések csoportja volt. A szegek, mint korábban önálló települések a török időkben teljesen elpusztultak, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. A 19-20. század dinamikus városfejlődési szakaszaiban a korábbi településkezdemények összeépültek. Az ilyen módon megnövekedett és besűrűsödött várostest igazgatási és ellátási (pl. iskola, bolt, stb.) igényei szükségessé tették egy úgy nevezett városszerkezeti rendszer létesítését, amelyre a folyamatosan készülő (1960, 1970, 1982) városrendezési tervek tettek javaslatokat. (lásd fotón) A 21. század városnövekedési dinamikavesztése miatt ezek helyett inkább a hagyományokra épülő rendszer vált célszerűvé.

Látnivalók

A várnegyedben

• A veszprémi érsekség főszékesegyháza, 10.századi alapokon, 14. századi gótikus altemplommal.
• Gizella kápolna: Veszprém legrégibb középkori épülete; a 13. században, gótikus stílusban épült.
• Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt.
• Püspöki (ma Érseki) palota: késő barokk építmény a Szentháromság téren, Fellner Jakab alkotása.
• Ún. Nagypréposti palota
• VEAB székház
• Szentháromság-oszlop: szintén barokk stílusban, 1750-ben készült.